2011. június 13., hétfő

Kastélyok kora 2.

A Bréda kastélyt bízvást hívhatnánk Vásárhelyi - Bohus - Bréda - Kovács-Sebstyén - kastélynak, ha a kastély tulajdonosi családtörténetét vesszük alapul, de az egyszerűség kedvéért Bréda kastélyként fogom említeni, hivatkozva a köznyelvben elterjedt és meghonosodott változatra, mit sem csökkentve persze ezzel a tulajdonos családok kétségtelen érdemeit.

Lőkösházapuszta - amely egyébként jó száz évvel ezelőtt még Elek városhoz tartozó területként említtetett -, a török időkben elnéptelenedett és azt 1725-ben 12 908 jó rajnai forint lefizetése fejében Edelspacher Zsigmondnak adományozta III. Károly király. Az adományozott uradalomhoz Lőkösházapusztán kívül még több település is tartozott a mai magyar-román határon innen és túl. A házasodások folytán a család birtokában lévő terület elaprózódott, s 1894-ben az Edelspacher család kihalt.
A XVIII. század második negyedévében a kastély területe, a mai Brédamajor a Bánhidy család birtokába került.
Bánhidy János Csongrád vármegyei főszolgabíró egy jómódú velencei patríciuscsalád leányát, Capetta (más források szerint Capretta) Krisztina Annát vette feleségül, amely cselekedet a boldog családi élet megteremtésének reményén túl, valóban maradandó és mai napig megcsodálható eredménnyel is járt, nevezetesen a Bréda kastély létrejöttével, mint azt mindjárt el is mesélem.

Történt pedig, hogy a nászból született gyermekek egyike, Bánhidy Anna 1799-ben frigyre lépett  Vásárhelyi János Arad vármegyei alispánnal és hozományul a Brédamajor környéki birtokot hozta a házasságba.

Vásárhelyi János a birtok egy igazán izgalmas, szemet gyönyörködtetően hullámzó-dombos területén 1810 körül kis kastélyt emeltetett, melynek mintájául Andrea Palladio (Andrea di Pietro della Gondola) által tervezett, méltán világhírűvé vált vicenzai Villa-Capra (La Rotonda) (1554) szolgált. Ebből is látható, hogy mi nagy lehet egy anyós befolyása, ha az a szépséget szolgálja; és persze közvetítő személye is - és itt leányára gondolok - kellőképpen bájos, de legalábbis kellő akarat szorult belé.

Így történt, hogy Magyarországon a ferenci abszolutizmus korában és a napóleoni háborúk okozta mezőgazdasági termékértékesítés konjunktúrájának köszönhető bevételekre alapozva, megépülhetett a korai klasszicista (empire) stílusú kastély, amely a későbbiekben három átépítésen-bővítésen esett át.

Egyes feltételezések szerint a kastély tervezése Pollack Mihályhoz köthető, de erre eleddig semmilyen bizonyíték nem került elő.

Innen folytatom...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése