2011. július 8., péntek

Kastélyok Kora 8.

Világos...

Világos cseppnyi település, 40 km-re fekszik Aradtól és nem sokkal messzebb a magyar határtól. A település jelentéktelen, de számunkra fogalomként óriási jelentőséggel bír.

A klasszicista Bohus kastély szép parkban áll, de az épület állaga leromlott. A kastély 30 szobájából egyébként tíz van berendezve.
Az épületben mindössze három magyar vonatkozású emlék van, Bohus János és felesége Szőgyény Antónia egész alakos olaj festmény portréja és a kör alakú asztal, amelyen Görgei Artúr aláírta a kapitulációt.
Ezen kívül két kiállításnak ad otthont, mindkettő román vonatkozású, az egyik a Világoson született román író Ioan Slavici emlékkiállítása, aki hangsúlyozottan jó barátja volt Eminescunak, valamint Emil Montia zeneszerző emlék szobája.
A kastély bejárata a dór oszlopok között ráccsal van elzárva, ahol is a látogatót csengetés után engedik be. A belépő fejenként mindössze kettő lej. Rajtam kívül egy lélek sem járt azon a napon arra.
A múzeum gondnoka és idegenvezetője kedves hölgy, aki csak románul beszél. Egyébként miután megtudta, hogy magyar vagyok őszintén sajnálta, hogy olyan csekély a magyar vonatkozású emlék az épületben és szinte szabadkozva vezetett végig a kiállításon.
A nyelvi nehézségek miatt csak körvonalakban értettem meg (némi olasz tudás alapján) mondandóját, de a Bohus családról megtudható, hogy a leszármazottak szétszóródtak a világban, Amerikában, Ausztriában és Franciaországban élnek, egyébként rendszeresen haza látogatnak.

világosi Bohus János

Bohus János Arad vármegye egykori főispánja nem lehetett egyszerű természet, maga körül személyzetként csak románokat és szlovákokat tűrt meg.
Egyébként Világoson jelenleg a lakosság kb. 5%-a magyar.


Az asztal, amelyen a kapitulációt aláírták, közepén az aprócska jelzéssel.

Mindenkinek szívből ajánlom, hogy látogasson el Világosra, tekintse meg a kastélyt.
Számos fényképet készítettem a kastélyról, legközelebb bemutatom őket. A kastélyban egyébként fényképezni tilos.

Innen folytatom...

2011. június 25., szombat

Kastélyok kora 7.

Családtörténet

A megözvegyült Brüneck Lányok az 1848-as szabadságharc alatt aradi kúriájukban éltek, ahol fontos szerepet játszottak a nőegyletben, amely segítette a szabadságharcosokat, majd később az Aradon fogva tartott honvédeket, ruhával, élelemmel - és pénzbeli támogatást is nyújtott.

Vásárhelyi Albert Julianna leánya 1849-ben világosi Bohus Zsigmonddal kötött házasságot, kinek apja 1848-ban Arad vármegye főispánja volt. Édesanyja, Bohus Szőgyény Antónia (Görgey Artúr unokatestvére), maga is támogatta a szabadságért harcolókat; a kapitulációt követően is folytatta nemes tevékenységét a fogva tartottakat és bujdosókat segítve, amiért császárhű férjével is szembekerült és Haynau személyesen is megfenyegette. S ebből is kiviláglik, hogy egyazon korban és helyzetben más-más a törekvése nőnek és férfinak, anyának és férjnek, mert „a férfi a vázlat, míg a nő a kész mű.”


A Bohus család Világoson álló klasszicista kastélyában tárgyalt Görgei (1848-ig Görgey) Artúr tábornok Frolov orosz vezérkari főnökkel a megadás feltételeiről, majd miután nyolcvantagú, tábornokokból és törzstisztekből álló haditanácsának javaslatát elfogadta, itt írta alá a feltétel nélküli fegyverletételről szóló egyezményt 1849. augusztus 12-én.

Másnap az orosz csapatok körülkerítették a honvédsereget, amely Világosnál, a szőllősi mezőn letette fegyvereit.

Augusztus 11-én Viágosról küldte Görgei híres kiáltványát a néphez: „…Polgárok! Mit Istennek megfejtetlen végzése reánk fog mérni, tűrni fogjuk férfias elszántsággal s az öntudat azon boldogító reményében, hogy az igaz ügy örökre veszve nem lehet. Polgárok! Isten velünk!”

Görgei a Bohus kastélyban főtisztjeinek menekülést ajánlott, de egyikük sem akarta elhagyni seregét. A szomorú folytatás mindenki előtt ismert.

1848-tól a Bréda kastély másfél évtizeden keresztül üresen állt. A világosi fegyverletételt követően számos bujdosó talált itt hosszabb, rövidebb ideig menedéket, akik közül a legnevezetesebb Degré Alajos, a márciusi ifjak egyike volt.


Forrás: wikipédia


Degré Alajos (1820 - 1896) Nagyváradon tanult jogásznak. 1848 március 14-én Pozsonyból Pestre utazott és rögtön csatlakozott a márciusi ifjakhoz a Pilvaxban. Részt vett a Landerer nyomda elfoglalásában és együtt tartott Petőfiékkel a Városházára. Tagja lett a Közbátorsági Választmánynak (Közcsendi Bizottmány), jegyzőként. A választmány képviseletében részt vett a helytartótanáccsal tárgyaló küldöttségben, amely Táncsics szabadon engedését kívánta elérni, de a tanácskozás közepette, mint emlékiratában írja: "...kívülről győzelmi zaj hallatszott fel. A foglyok kiszabadítván."

1848 nyarán honvédnak állt, szeptembertől huszárkapitány Móga seregében, majd a Károlyi huszárezredben. Világos után a békési pusztákon bujdosott és a Bréda kastélyban bujkált, majd az amnesztiát követően Aradra internálták. A kiegyezés után a Kisfaludy Társaság tagja, majd országgyűlési képviselő, a balközép, majd a 48-as párt programjával.

Bohus Zsigmond, Vásárhelyi Julianna férje 1895-ben magyar bárói rangot kapott I. Ferenc Józseftől és elnyerte az örökös főrendiház tagságát is.


A nőági örökösödés révén, így lett immár a kastély Vásárhelyi-Bohus kastéllyá.


Innen folytatom...


2011. június 20., hétfő

Kastélyok kora 6.

Családtörténet

Vásárhelyi Albert öngyilkosságát követően, 1837-ben, a kastély építtetője Vásárhelyi (I.) János is elhunyt, így a kastély Albert özvegyére és kiskorú gyermekeire szállt.
Az idősebb fiú, (II.) János 1830-tól alispánként állt Csanád vármegye szolgálatában. Országgyűlési követi tisztségéről öccse halála után lemondott, és az alispáni teendők mellett a birtok irányításával foglalatoskodott. 1842-ben súlyos beteg lett, ezért lemondott alispáni tisztéről. A vármegyei karok és rendek még ebben az évben a kastély kupolatermében érdemei elismeréseként díszkardot nyújtottak át a "Csanád - emlékül Vásárhelyinek, Hazádért!" felirattal.


A volt alispán 1843-ban a kastélyban halt meg.
Albert özvegye 1845-ben a kastély közelében építtette fel a család kriptájául is szolgáló Szent Anna kápolnát, melyben évente hat alkalommal szentmisét celebráltak.

Az 1840-es évek közepétől a kastélyt a megözvegyült Brüneck lányok lakták gyermekeikkel.

Innen folytatom...

2011. június 15., szerda

Kastélyok kora 5.

Családtörténet

A kastélyt építtető Vásárhelyi Jánosnak két fia született, János és Albert.  Vásárhelyi (II.) János Csanád vármegye alispánja és országgyűlési követ, míg Albert Arad vármegye szolgabírája lett.
A fivérek testvérpárt vettek nőül, János 1824-ben parajdi Brüneck Júliát, Albert 1828-ban parajdi Brüneck Juditot.
A kastélyt Albert és felesége lakta, a birtokot is ő irányította.

Vásárhelyi Albert 1835-ben 33 évesen a kastély ún. kőszobájában főbe lőtte magát.

A néphagyomány szerint kisfia korai halála miatt nyúlt az öngyilkos fegyverhez, valójában a kisfiú apja halálát követően hunyt el.
A családi krónikák szerint, amikor Jánost követően Albert is Brüneck lányt vett el feleségül, apja megátkozta fiatalabb fiát.

Albert mellett búcsúlevelet találtak, amely így szólt: "Apám az átok fogott!"



Innen folytatom...

2011. június 14., kedd

Kastélyok kora 4.

A kastély rokonai...

A Bréda kastélyt Sisa József művészettörténész a Villa Capra provinciális megjelenítésének nevezte, ő tudja, miért, de egyet is érthetünk vele.
Komoly találgatásokra adott és ad okot a szakemberek körében, hogy a kastély mintájául egyenesen a vicenzai épület szolgált, avagy az angol-palladieszk közvetítésével jutott el Magyarországra.
A magam részéről nem rendelkezem azon vakmerőséggel, hogy nyaktörés kockázata nélkül próbáljak ebbe a témába mélyen merülni, de annyi bizonyos, hogy Vásárhelyi János, az építtető anyósa velencei patríciuslány volt, és köztudott, hogy Palladio Velencében is alkotott (legismertebb műve a San Giorgo Maggiore), valamint ez idő tájt (XVI. század közepe) Vicenza Velence befolyása alatt állt, pontosabban oltalma alá helyezte magát, megvédendő más erős városok szövetségétől (Firenze, Pisa).
Ezért akár igaz, akár sem, nálam a közvetlen olasz hatás nagyobb befolyással bír.
Volt alkalmunk személyesen megcsodálni Vicenzában a Villa Capra épületét, melynek szépsége magát Goethe-t is elvarázsolta.


A Villa Capra az 1500-as évek közepén épült (1554).
Talán nem érdektelen, hogy a reneszánsz építészet egyik kiemelkedő épületének tervezése időszakában Magyarországon éppen mi is zajlott?
Hát kérem, a török Eger várát ostromolta (1552).

Az angol-palladieszk építészet jellegzetesen szép példája a Lord Burlington által emeltetett Chiswick House, amely Londonban, a Burlington Lane-en, Chiswickben csodálható meg. A kastély 26 hektáros parkjának felújítását 2010-ben fejezték be, melynek költsége hozzávetőlegesen 12 millió fontra rúgott.


És végül a magyar kuzin, még rongyos ruhában, de készen arra, hogy megújulva, ne a szegény rokon méltatlan sorsát viselje.


Innen folytatom...

2011. június 13., hétfő

Kastélyok kora 3.

Néhány szó a kastélyról.
A Bréda kastély klasszicizáló romantikus (empire) stílusában Palladio munkássága érezhető mind tömegében, mind alaprajzi elrendezésében, mely a vicenzai La Rotonda utánérzése.

 Villa Capra (La Rotonda)

A Bréda kastély négy homlokzata eredetileg hasonló kialakítású volt, a homlokzatok közepén timpanonos portikusszal. A kupolatér köré szerveződnek a kastély termei; mind a déli, mind az északi oldalon három-három helyiséges teremsor húzódik.


Az épület központi tere a kör alaprajzú, emeletén elegáns, galériás kupolatér helyezkedik el.

Érdekessége, hogy a négyszögletű toronytérbe kör alaprajzú kupolatér épült, melynek belső magassága 15 méter.
A kastély részben alápincézett, a magasföldszinthez hasonló beosztással, közepén kör alakú teremmel, amely körüljárható helyiségekkel került kialakításra.

A magasföldszint körterme.

A pince körterem részlete.
A kastélyban az államosítás után laktanyát, magtárat és szárítót működtettek, majd 1949-től a Bánkúti Állami Gazdaság kezelte az épületet, irodákat és ebédlőt működtetve benne. Ezt követően a Mezőhegyesi Állami Gazdaság, majd a rendszerváltásig a Kevermesi Lenin Tsz. volt a kastély gazdája.
1944 szeptemberében, a front átvonulása után a kastély könyvtárát és festményeit széthordták, a helyi plébános csak egy könyvet tudott megmenteni, egy első kiadású Officium Rákóczianumot. A kastély festményei között egyébként a családi hagyományok szerint két eredeti Munkácsy-kép is volt.
A kastély teljes kirablását azután a már említett Leszko nevű komornyik végezte be.

Innen folytatom...

Kastélyok kora 2.

A Bréda kastélyt bízvást hívhatnánk Vásárhelyi - Bohus - Bréda - Kovács-Sebstyén - kastélynak, ha a kastély tulajdonosi családtörténetét vesszük alapul, de az egyszerűség kedvéért Bréda kastélyként fogom említeni, hivatkozva a köznyelvben elterjedt és meghonosodott változatra, mit sem csökkentve persze ezzel a tulajdonos családok kétségtelen érdemeit.

Lőkösházapuszta - amely egyébként jó száz évvel ezelőtt még Elek városhoz tartozó területként említtetett -, a török időkben elnéptelenedett és azt 1725-ben 12 908 jó rajnai forint lefizetése fejében Edelspacher Zsigmondnak adományozta III. Károly király. Az adományozott uradalomhoz Lőkösházapusztán kívül még több település is tartozott a mai magyar-román határon innen és túl. A házasodások folytán a család birtokában lévő terület elaprózódott, s 1894-ben az Edelspacher család kihalt.
A XVIII. század második negyedévében a kastély területe, a mai Brédamajor a Bánhidy család birtokába került.
Bánhidy János Csongrád vármegyei főszolgabíró egy jómódú velencei patríciuscsalád leányát, Capetta (más források szerint Capretta) Krisztina Annát vette feleségül, amely cselekedet a boldog családi élet megteremtésének reményén túl, valóban maradandó és mai napig megcsodálható eredménnyel is járt, nevezetesen a Bréda kastély létrejöttével, mint azt mindjárt el is mesélem.

Történt pedig, hogy a nászból született gyermekek egyike, Bánhidy Anna 1799-ben frigyre lépett  Vásárhelyi János Arad vármegyei alispánnal és hozományul a Brédamajor környéki birtokot hozta a házasságba.

Vásárhelyi János a birtok egy igazán izgalmas, szemet gyönyörködtetően hullámzó-dombos területén 1810 körül kis kastélyt emeltetett, melynek mintájául Andrea Palladio (Andrea di Pietro della Gondola) által tervezett, méltán világhírűvé vált vicenzai Villa-Capra (La Rotonda) (1554) szolgált. Ebből is látható, hogy mi nagy lehet egy anyós befolyása, ha az a szépséget szolgálja; és persze közvetítő személye is - és itt leányára gondolok - kellőképpen bájos, de legalábbis kellő akarat szorult belé.

Így történt, hogy Magyarországon a ferenci abszolutizmus korában és a napóleoni háborúk okozta mezőgazdasági termékértékesítés konjunktúrájának köszönhető bevételekre alapozva, megépülhetett a korai klasszicista (empire) stílusú kastély, amely a későbbiekben három átépítésen-bővítésen esett át.

Egyes feltételezések szerint a kastély tervezése Pollack Mihályhoz köthető, de erre eleddig semmilyen bizonyíték nem került elő.

Innen folytatom...